Kállay család

A Kállay család az ősi magyar nemesi családok egyike, amely még a honfoglaló magyar elit tagjaként jött a Kárpát-medence területére és az évszázadok alatt jelentős szerepet töltött be a magyar történelemben.

A család történetében kiemelkedik Zsigmond király uralkodásának kora. Ebben az időszakban a család vagyona szépen gyarapodott, Kállósemjén ekkor került a birtokukba, címerük is ebből az időből származik. A vesztes mohácsi csata azonban, melyben a Kállayak is részt vettek, hosszú időre meghatározta a család életét.

A 16-17. század fordulóján jelentős változást hozott a Bocskai féle hajdúfelkelés, mert a hajdúk hosszú csatározás és perlekedés után elűzték a Kállay családot Kálló városából.

A 18. század elején a Kállay család tagjai helyi, régiós és országos szinten is jelentős szereplőkké váltak, közöttük fő- és alispánok, kormánybiztosok, országgyűlési képviselők, minisztériumi alkalmazottak, miniszterek, kórházalapítók voltak.

A család életében Kállósemjén az 1920-30-as években játszotta a legfontosabb szerepet, hiszen Dr. Kállay Miklós miniszterelnök itt töltötte családjával a nyarakat, országos jelentőségű mintagazdaságot hozott létre, mely nagyban hozzájárul a település fejlődéséhez.

 

A háború után a család nagy része emigrációba kényszerült, az utóbbi évtizedekben azonban ismét gyümölcsöző kapcsolat fejlődött ki a Kállay leszármazottak és a település között.

Kállay kúria

A barokk Kállay kúriát 1763 körül a nagykállói megyeháza olasz építésze Salvator Aprilis építette Kállay György megrendelésére. A kastély eredeti magva a középső hat helyiség az előcsarnokkal, a keleti szárny végét, az emeletes teraszos részt a 19. század elején illesztették az épülethez. A II. világháború  idején az épület és a park is megrongálódott. A kúriát 1948–49-től az erdőgazdaság munkásszállásként használta, a parkettát beolajozták, fát vágtak rajta.

Az Apagyi Állami Gazdaság 1949-ben vette birtokba, terményraktárként használta, az egykor gyönyörű szobákban műtrágyát és terményt tároltak. 1964-ben az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség költségén és kivitelezésében az épületet helyreállították és műemlékké nyilvánították. Sajnos ekkor vitték el a kúria még megmaradt intarziás padlóját is. A 90-es évek közepén az épület minden funkcióját elvesztette és pusztulásnak indult. A felújítás során a 20-as éveknek megfelelő állapot visszaállítása volt a cél.

A padlóburkolat kiosztási tervei itt, illetve itt érhető el.